Magyar Elektra
Bornemissza Péter: Magyar Elektra
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. április 14. hétfő, 19:00
Bécsben, 1558-ban jelent meg Bornemisza Péter ifjúkori műve, melynek címe: Tragoedia magyar nyelven a Sophocles Electrájából. Tehát – közkeletű nevén – a Magyar Elektra. Ez az a mű, mely a magyar drámaírás épületében az első hatalmas oszlop. S mindmáig talán a legmagasabb. Alapvetés történt. Olyan alkotás született, mely minden időkre indíték és mérce lehetett volna.
De nem lehetett az. Mert végső kínjaiban vergődött a darabjaira szakított ország. A pusztulás, kallódás évtizedeiben annyi más értékkel együtt Bornemisza műve is eltűnt. A hagyomány termékenyítő folyama kiapadt. Ez a körülmény hosszú korszakok után érvényesítette csak valódi hatását. A magyar drámaírás – véleményem szerint – a XIX. század közepe táján vált el véglegesen a hagyománytól. (Meg kell jegyeznem: Madách a kivétel. De hiszen ő még ismerte az iskolai színház misztériumjátékait! És a Tragédia, egész kultúránkat ma is erősen motiváló műve éppenséggel a tradíció – és nem a frissen jelentkezett polgári konvenció – folyamatában helyezkedik el.) Ez a folyamat, a tradíció rejtett áramlása, melyet az elkallódott művek újrafelfedezése óta rekonstruálni tudunk, Bornemiszával és Balassival indul, az iskoladrámában képes kibontakozni két évszázadon át, érinti Madáchot, s különösképpen ismét életre támad Weöres Sándor színdarabjaiban.
De térjünk vissza Bornemiszához. Tőle tudhatjuk ugyanis, hogy a magyar drámában mit képes kifejteni a nyelvi erő. Tőle tudhatjuk, hogy mit képes megfogalmazni a drámaíró, ha a világról ítélete van. Mi magyarok tőle tudjuk először, hogy az alkotó személyisége és a mű egymástól nem különíthető el. Bornemisza volt az az ember, aki – egyes életíróinak ironikus megállapítása szerint – őszinteségi mániában szenvedett folyamatosan. Méltányos azonban, ha most leírjuk azokat a szavainkat, szókapcsolatainkat, melyek jelentésükben Bornemisza rögeszméjéhez igazodnak. Tisztesség. Az erkölcsi, cselekvésbeli kötelességek teljesítése. Meghajlás a felettünk álló szellemi akarat előtt. Jó lenne hinni, hogy ezek a fogalmak, e megtartó hagyományos értékek bennünket is megújulásra ösztönözhetnek.
Korrepetitor: Szabó Szilvia
Fény: Kovács Ferenc
Az előadás az Evangélium Színházzal együttműködésben jött létre.
De nem lehetett az. Mert végső kínjaiban vergődött a darabjaira szakított ország. A pusztulás, kallódás évtizedeiben annyi más értékkel együtt Bornemisza műve is eltűnt. A hagyomány termékenyítő folyama kiapadt. Ez a körülmény hosszú korszakok után érvényesítette csak valódi hatását. A magyar drámaírás – véleményem szerint – a XIX. század közepe táján vált el véglegesen a hagyománytól. (Meg kell jegyeznem: Madách a kivétel. De hiszen ő még ismerte az iskolai színház misztériumjátékait! És a Tragédia, egész kultúránkat ma is erősen motiváló műve éppenséggel a tradíció – és nem a frissen jelentkezett polgári konvenció – folyamatában helyezkedik el.) Ez a folyamat, a tradíció rejtett áramlása, melyet az elkallódott művek újrafelfedezése óta rekonstruálni tudunk, Bornemiszával és Balassival indul, az iskoladrámában képes kibontakozni két évszázadon át, érinti Madáchot, s különösképpen ismét életre támad Weöres Sándor színdarabjaiban.
De térjünk vissza Bornemiszához. Tőle tudhatjuk ugyanis, hogy a magyar drámában mit képes kifejteni a nyelvi erő. Tőle tudhatjuk, hogy mit képes megfogalmazni a drámaíró, ha a világról ítélete van. Mi magyarok tőle tudjuk először, hogy az alkotó személyisége és a mű egymástól nem különíthető el. Bornemisza volt az az ember, aki – egyes életíróinak ironikus megállapítása szerint – őszinteségi mániában szenvedett folyamatosan. Méltányos azonban, ha most leírjuk azokat a szavainkat, szókapcsolatainkat, melyek jelentésükben Bornemisza rögeszméjéhez igazodnak. Tisztesség. Az erkölcsi, cselekvésbeli kötelességek teljesítése. Meghajlás a felettünk álló szellemi akarat előtt. Jó lenne hinni, hogy ezek a fogalmak, e megtartó hagyományos értékek bennünket is megújulásra ösztönözhetnek.
Korrepetitor: Szabó Szilvia
Fény: Kovács Ferenc
Az előadás az Evangélium Színházzal együttműködésben jött létre.
Ajánlatunk
(esőnap: augusztus 21.) Műsoridő: 140 perc (1 szünettel)
A karneváli események koronája minden évben a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mesés környezetében bemutatott gálaműsor, a külföldi és hazai táncegyüttesek közel 300 művészének egyedülálló, közös műsora, ahol jelen lesznek a FolKid gyermekfesztivál kiemelkedő csoportjai is.
Ajánló
A friss hangvételű operettben lesz vágyakozás, humor, könnyek és szerelem – és természetesen felcsendülnek a közönségkedvenc slágerek:
Nabuccot, a babiloni királyt Kálmándy Mihály Kossuth-díjas operaénekes, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja alakításában láthatja a közönség 2026-ban is. A…
Ősbemutató! Köteles Leander zenei munkásságának legnagyobb slágereit viszi színpadra Pejtsik Péter karmester és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar kíséretében, kiegészülve a…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
